Rászántuk magunkat a honlap megújítására. Végre. Valószínűleg azért kellett idő, hogy belássuk a szükségességét, mert Kata is, én is annyira tudjuk, hogy a pszichodráma jó, hogy azt hisszük, ez mindenki más számára is első hallásra egyértelmű lesz. A szakember, akit felkértünk, ellátott jó tanácsokkal. Kellene egy blog is – mondta –, valami olyan, hogy önismeret könnyen, gyorsan…

Mosolyogtunk. Nagyon mosolyogtunk. Az „önismeret azonnal, erőfeszítések nélkül” nagyjából annyira reális, mint a fogyás azonnal, koplalás és tornagyakorlatok nélkül. Lehet persze ilyet hirdetni – néha még meg is vesszük, mert azzal a megnyugtató érzéssel tölt el, hogy végre tettünk valamit. De a csalódás törvényszerű; és ezt a lelkünk mélyén már a vásárlás pillanatában tudtuk.

Az élmény vagy a felismerés persze jöhet gyorsan, sőt, jönnie is kell, másképp feladnánk az egészet. Valamikor nagyon régen Popper Péter vezetett önismereti tréninget az újságíró akadémián, ott találkoztam életemben először ilyesmivel. Már a három hónapos szemeszter alatt rájöttem, hogy túlságosan tisztelem a szabályokat, hogy félek igazán nyitni mások felé, és hogy itt és most valami egészen más tapasztalatot szereztem, mint korábban a könyvekből. Nagyon vágytam a folytatásra, úgyhogy kerestem egy pszichodráma csoportot, és végigjártam az önismereti és a csoportvezetői képzés közel tíz éves folyamatát. Úgy nagyjából a végére sikerült is felszámolnom a szorongást, a szabályokhoz mindenáron való ragaszkodást, azt, hogy másoknak akarjak megfelelni.

Nem volt könnyű, és nem volt gyors. Voltak felszabadult és örömteli játékaim, és volt sírás is, és nehéz szembenézés. De megérte. A valódi változáshoz idő kell: születésünktől kamaszkorunkig íródnak belénk azok a minták, amik olykor tévútra visznek és akadályoznak. Hogyan is lehetne ezeket egy-két nap alatt átírni, átlépni? Könnyen, gyorsan, erőfeszítések nélkül természetesen nem. De jó szándékkal, türelemmel, elszántsággal – úgy menni fog.